Elefántcsontpart

Az ország a nevét az itteni korábbi jelentős elefántcsont-kereskedelemről kapta. Lakossága majdnem eléri a 17 millió főt, népsűrűsége 52 fő/nkm. Fővárosa Yamoussoukro, de a legnagyobb városa nem ez, hanem a délen elhelyezkedő Abidjan. Az ország 19 közigazgatási körzetből áll.

Néhány érdekes adat az országról: a születéskor várható átlagos élettartam 45 év (hazánkban kb. 74 év), az írástudatlanság: 52% (hazánkban kb. 10 %).

Éghajlata trópusi. Az évi csapadék mennyisége nem egyenletesen oszlik el az országban, délen éves szinten 2100 mm, északon 1200 mm hull.

Az ország fő gazdasági szektora a mezőgazdaság. Az egykori francia „mintagyarmat” nyugodt fejlődésének, az anyaországgal ápolt szoros kapcsolatának eredményeként Nyugat-Afrika relatíve leggazdagabb országa.

A világ legnagyobb kakaó- és Afrika egyik legjelentősebb kávétermelője. Ezen kívül még fontos szerepet tölt be az ország gazdaságában a fakitermelés, a kőolaj-, gyémánt- és az aranybányászat. Exporttermékei többek között a kávé, kakaó, gyapot, ananász, fa, kőolaj, pálmaolaj, banán, hal.

A Föld legnagyobb kakaóbabtermelő országává 1978-ban vált, amikor átvette a vezető szerepet Ghánától. Vélhetően az 1880-as években hozták ide be francia kolonisták az első kakaószemeket, majd kezdték el termeszteni a kakaófát.

A mai évi 1,2 millió tonnát meghaladó kakaóbab-termelése a világ piacán is meghatározó (volt már közel 1,5 millió is!). Az összteremelés 30-40 %-a ebből az országból származik. (Ha még a többi afrikai országot is idevesszük, akkor ez a kontinens adja a világ kakaóbab termelésének 70 %-át!) Az USA csokoládé-termelésének 75 %-át elefántcsontparti kakaóbabból fedezik.

Az igazsághoz azonban hozzá tartozik az a tény is, hogy mostanában egy kis megtorpanás tapasztalható a termelési volumen növekedését illetően. Ennek oka a csökkenő befektetésekben, a politikai instabilitásban, az elöregedő ültetvényekben és a betegségek elleni nem megfelelő harcban (ti. nincs elég pénzük a termelőknek a vegyszerek megvásárlására) keresendő.

Időközben Indonézia kakaóbab-termelése az 1970-es évektől -amikor elkezdték termelni a kakaóbabot-, nulláról olyan szintre emelkedett, hogy ma már az első három termelő között van jelen, 2006-ban például már Ghánát is megelőzte. Ha így folytatja a termelés növelését, le fogja körözni Elefántcsontpartot, pláne, ha annak termelése nem tud újabb lendületet venni.

A legnagyobb felvásárlói az itteni kakaóbabkészeleteknek az ADM (Archer Daniels Midland Company, Illinois-a világ egyik legnagyobb kakaófelvásárló, feldolgozó cége), a Cargill (szintén amerikai mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekkel foglalkozó nemzetközi cég) és a Barry-Callebaut (a svájci székhelyű cég a világ legnagyobb csokoládékészítő üzeme). Ezek mellett még a Cadbury, a Hershey’s és Nestlé is jelentős felvásárlóinak számít.

Az Elefántcsontpartról származó kakaóbabokat gyakran keverik más ország babjaival, azaz blendként hozzák forgalomba a belőlük készült csokoládékat, de azért természetesen vannak olyan csokoládék is, amelyek kizárólag innen származó kakaóbabból készülnek. Az ilyen csokoládék ízvilága ahogy mondani szokás klasszikus, inetenzíven kakaós, kevés dohánnyal, bőrös, kókuszos, piritósra emlékeztető jegyekkel.

A hatalmas termelés miatt itt inkább az ún. bulk, azaz tömegcsokoládék (illetve, ha szigorúan vesszük, akkor a kakaóbabok) termelése valósul meg, többnyire Forastero fajtákkal. Van egy-két saját fajtájuk is, az egyik ilyen klónt csak „Mercedes”-ként szokás emlegetni, mivel többszörös termést tud a hagyományos fajtákkal szemben, akár 3 tonna/ha terméssel is bír.

A termelés kis családi gazdaságokban, néhány hektáron folyik; több mint 800.000 termelő és 4 millió ember él belőle. Ennek ellenére, vagy épp ezért problémáktól kevésbé mentes az itteni kakaóbab-termelés. Sokáig folyamatos volt a környező országokból (pl. Burkina Faso-ból, Maliból) önkéntesen, vagy kényszerítetten ide áramló gyermekmunkások aránya (a nemzetközi megnevezése ennek a jelenségnek „trafficking”), akik a kakaófarmokon dolgoztak éhbérért, de ez ma már hivatalosan illegális. Azon dolgozik a kormány, hogy teljesen felszámolja a gyermekmunka alkalmazását.

Egy másik probléma, amivel még meg kell küzdeni a helyi erőknek, hogy sok esetben a nigériai, kamerúni, gaboni kakaóbabot is hozzákeverik a helyi termésekhez és úgy adják el, mint elefántcsontparti kakaót.

Az ország piacvezető szerepe tehát korántsem jelenti azt, hogy egyben ők határoznák meg a piac árait. A nagy felvásárolók jelenléte jelent némi biztonságot a tekintetben, hogy a termést a farmerek biztosan el tudják adni, de az árak stabilizálása és megfelelően magas színvonalának kialakítása még nem teljesen megoldott. Ezen fáradozik a 2002-ben alapított Cocoa & Coffe Council szervezete is.

Források:

http://hu.wikipedia.org/wiki/Elef%C3%A1ntcsontpart

http://www.c-spot.com/atlas/chocolate-sources/africa/ivory-coast/

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés