Madagaszkár

Madagaszkár, vagy régi nevén Malagasi Köztársaság Afrika délkeleti oldalánál található szigetország az Indiai-óceánban.

A közel 600000 négyzetkilométeres ország nemcsak területileg, hanem egyedi élővilágával is elkülönül az „anyakontinenstől”.

Népessége 22 millió fő, népsűrűsége 35 fő/nkm. Nagyon sok a bevándorló az országban. A helyi őslakosokat malagasoknak hívják. Hivatalos nyelvei: malagas és a francia. Fővárosa: Antananarivo.

Madagaszkár trópusi éghajlata kettős, keleten 4000 mm csapadék, nyugaton 500 mm jellemző évente. A kakaótermesztés egyik fontos tényezője a csapadék, 1500 mm éves mennyiség alatt már nem a legbiztonságosabb.

Az itteni két évszak közül az egyik a forró esős, ami novembertől áprilisig tart, a másik pedig az áprilistól novemberig tartó hűvösebb, szárazabb periódus.

Az ország tengerszint feletti magassága átlagosan 750 és 1350 méter között van, bár néhol 2000 m fölé is megy. A legmagasabb pontja a Maremokotro-hegy (2876 m).

A világ legöregebb szigetének (65 millió éves) hat nemzeti parkja van, amelyek esőerdőit a világörökség részévé is nyilvánították.

Madagaszkár a világ 10 legszegényebb országának egyike. A lakosság 80 %-nak a mezőgazdaság ad megélhetést, annak ellenére, hogy az ország adottságai csak nagyon kevés helyen kedveznek ennek az ágazatnak. Fő termékei: kávé, szegfűszeg, bors, hal, rizs, dohány, vanília. Ez utóbbiból a világ termelésének 50 %-a innen származik!

Az ország kakaóbab-termelése kevésbé jelentős (még), ennek ellenére egyre ismertebbek az innen származó kitűnő minőségű kakaóbabok, illetve az itt készült csokoládék. Az elmúlt években egy a Fairtrade kereskedelemhez hasonló, de annál kicsit továbblépő kezdeményezés indult el az országban az Equitrade (equitable trade). Amíg az előbbi arra összpontosít, hogy az európai kakaóbab-feldolgozó országok cégei megfelelő áron vásárolják fel a kakaóbabot a termelő országoktól, addig az utóbbi programban azt szorgalmazzák a britt kezdeményezők, hogy a madagaszkáriak maguk készítsék el a csokoládékat és értékesítsék Európa-szerte, illetve más kontinenseken. Ezáltal lényegesen nagyobb jövedelemhez juthatnak, mintha csak a kakóbabot adnák el. A termelés elindításában is segítenek a helyieknek.

A kakaóbab-termesztés az 1930-as években vett nagyobb lendületet, francia hatásra. Ma kb. 5000 t/év a teljes volumen. A fő termőterület az északnyugati Ambanja körzet Sambirano régiója, ami a Sambirano folyóról kapta a nevét, amely a fent említett legmagasabb hegy lábánál folyik. A környező területek vörösagyagos talajai gazdagok a folyó által szállított és lerakott ásványi anyagokban, így nemcsak kakaót, hanem többek között kávét, chilit, fahéjat, banánt is termesztenek itt.

A kakaóbab-betakarítás egész évben folyamatos. Mindhárom fajtát (Criollo, Forastero, Trinitario) ültetik. Többnyire kisgazdaságokban folyik a termelés, organikus és fairtrade körülmények között.

Az itteni kakaóbabból származó csokoládék intenzív, sötét színűek, citrusosak és édesek, olyannyira, hogy nagyon finom étcsokoládék készíthetők belőlük minimális cukor hozzáadásával. Ezt csak elősegíti az a tény is, hogy általában kellemes a savtartalmuk, nem túlzottan kesernyések. Ezek mellett még sokféle aroma jellemzi az innen származó csokoládékat pl. pörkölt magvak, egzotikus gyümölcsök, szőlő, ananász, cédrus. Általában magas az antioxidáns-tartalmuk is.

A helyi csokoládé-készítő cégek közül a Robert, Åkesson és a Cinagra emelhető ki, akik bean-to-bar csokoládékat készítenek. Utóbbi az amerikai Madécasse-nak is beszállítója.

A világ legjobb ültetvényei között tartják számon a következőket: Mangaro plantation (pl. Michel Cluizelnek van innen származó díjnyertes ét- és tejcsokoládéja), Millot plantation (pl. a Valrhona cégnek van innen származó évjáratos csokoládéja).

Hazánkban madagaszkári csokoládét az FG Kézműves Csokoládé, a Csokoládia manufaktúra és Szántó Tibor repertoárjából lehet kóstolni. Oldalunkon ezekről részletes leírás is olvasható.

Források:

http://hu.wikipedia.org/wiki/Madagaszk%C3%A1r#.C3.89ghajlat
http://www.madacamp.com/Madagascar_Chocolate
http://www.guardian.co.uk/lifeandstyle/2005/aug/14/foodanddrink.features16

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés